Válasz a "miért"-ek mögött

Ahogy tudjátok, egy hónapja Édesanyámat elütötte egy kisbusz. Emiatt egy hétig Nyíregyházán voltam, segítettem neki amiben csak tudtam. Amikor épp nem volt dolgom, sokszor nem tudtam mit kezdeni magammal, úgy éreztem, minden nagyságrendekkel lassúbb mint Pesten. Kértem Istent, hogy tanítson ebben a helyzetben. Ez megtörtént: sok időm volt csendben lenni, Bibliát tanulmányozni, imádkozni Anya gyógyulásáért, az új helyzetért, és azért hogy ebben is tudjunk hálát adni. Olvastam egy tökjó könyvet "Az evangelizáció és Isten szuverenitása" címmel, ami sokmindenre felnyitotta a szememet a szolgálati félév elején. Tanultam türelmet a hét alatt, mert nagyon hiányzott Kálmán, és kicsit "két tűz között égtem". Volt lehetőségem egy szomszéd lánnyal beszélgetést kezdeményezni Istenről. A lány (Gabi) velem egykorú és nem hisz Istenben. Hitetlenségét azzal magyarázza, hogy nem szeretné, hogy egyetlen szuverén legyen felette, és meghatározza az ő cselekedeteit. Inkább a reinkarnációban hisz. Nagy csoda volt számomra, hogy elkezdtünk beszélgetni a hitről, mert ez a család köztudottan ateista, és keményen elzárkóznak. Hiszem hogy lesz folytatása a beszélgetésünknek. Anyukám visszautazásom napján visszament kontrollra. A válla szépen gyógyul, már gyógytornászhoz jár, és egyre önálóbb. Sok barátja van, akik segítenek neki, ha szükséges. Köszönöm az imáitokat!