Kérdőív, angolóra, rapid randi

Február végén egy hétre egy 15 fős csoport érkezett Michigan-ből: 10 egyetemista és 5 staff. A velük töltött idő nagy áldás volt, amivel természetesen együtt járt a lelki harc is. A hétvégi welcome-buli és a jazz élőzenés, gyönyörű dunai hajón töltött este után bele is vágtunk a szolgálat közepébe. A hétfő délelőtti felkészítés után a csoport nagy része indult az egyetemekre idegen diákokkal találkozni és egy kérdőív alapján beszélni a hitükről. Merész vállalkozás volt ez, főleg azért, mert több olyan amerikai diák is volt, aki most csinált ilyet először.
Pl. képzeljétek el ezt: nem beszélek jól angolul, a diáklány pedig egyáltalán nem magyarul és életében először gyakorolja az evangelizáció eme formáját. Mi ketten párban, sok-sok imával, csodákat tapasztaltunk meg: Hillary nagyon lassan és egyszerűen beszélt, én megértettem és bele tudtam szólni amikor megakadt a beszélgetés. Egyik nap két Corvinusos lánnyal kérdőíveztünk, a második kapott egy új látást a gyakorlati kereszténységről. A beszélgetések végén még bátorítani is tudtam Hillary-t angolul! Istené a dicsőség! Hétfő este a szokásos diákalkalmat az amerikaiak tartották. Hozták az új színt, örömöt! Sosem felejetem el az egyik pörgős, indiai származású diákot, akinek minden mozdulatában benne volt a magyar diákok felé, hogy: gyere, dumáljunk, táncoljunk, meg akarlak ismerni! A diákok bátran beszéltek az Istennel való kapcsolatukról. A következő napokban a három célterületen (Műszaki, Corvinus-Károli, Elte-Jog-BGF) három csoportra oszolva az amerikaiak, a magyar munkatársak és a diák önkéntesek "bevettük az egyetemeket"! Délelőttönként angolórákon beszéltünk az amerikai egyetemi életről, délután kérdőívvel beszéltünk a hitünkről, este pedig kolikban szerveztünk programot. A Corvinuson és a Károlin "rapid-randi" csináltunk. Egy egy négyperces beszélgetés a veled szemben ülővel, mialatt lehetőséged van őt jobban megismerni. A játék kb. 20 perces, a párok rotálódnak. A kolisoknak nagyon bejött! Az amerikai diákok beszéltek a náluk lévő randizási szokásokról is, interjú volt egy magyar-amerikai diákpárral, majd egy diákunk elmondta bizonyságtételét, nagyon őszinén. A végén a diákok maradtak beszélgetni. Ezt az időt kihasználtuk minél több új kapcsolat létesítésére. Nagyon biztató alkalmak voltak!

Néhány visszajelzés:
"Nagyon tetszett! Vicces volt, de élveztem. Már várom a következőt!"(B.Zs.)
"Érdekes, mókás dolognak tartottam, lehet jövője."(K.V.)
"Nagyon jónak tartottam, hogy így volt megszervezve az egész este. Nem voltak ún. kínos percek. Örülök, hogy eljöttem."(N.Á.)
"Szerintem fantasztikus alkalom, egy vidám klassz ismerkedés feszültségek nélkül. A bizonyságtételről: tényleg nagy bátorság kellett ahhoz hogy valaki ilyen őszintén elmondja a saját történetét, tisztelet jár érte"(K.M.)
"Kreatív ötlet, szórakoztató volt!" (R.Sz.)

Összességében elmondható, hogy egy nagyon teli, de áldott hetet zárhattunk le. Az amerikai diákok a szolgálat minden szeletébe belekóstolhattak. A búcsúvacsin lelkesen számoltak be tapasztalataikról. Többen kiemelték azt, hogy itt megtanulták, hogy az evangelizálásban nagy türelemmel kell lenni az elveszettek felé. Célunk volt, hogy kihívást állítsunk eléjük, hogy keressék Isten vezetését abban, akarja-e, hogy visszajöjjenek Magyarországra. Egy diák és egy munkatárs gondolkozik ezen. Emellett az amerikaiak egy üde színt hoztak a magyar egyetemekre és kolikba, ezeknek a kapcsolatoknak van folytatása. Pl. a BGF koliban elkezdtünk egy EQ-szemináriumot, a tarkaréti koliban húsvéti evangelizáció volt.
Adjunk együtt hálát Isten cselekvéséért, és kérjük Őt maradandó gyümölcsökért!
Köszönjük, hogy velünk vagytok! :-)