Mostanában sokat küzdök önmagammal a szolgálat során:a szokásos "biztos elég jól csinálom?" kérdés, és másokkal való összehasonlítás a fő probléma. Elolvastam egy rövid füzetet arról, hogy a Szentlélek erejében éljek ne a sajátomból. Nagyon felszabadított. Pár nap múlva jött is a próba:egy Judit nevű lánnyal volt egy telefonon megbeszélt találkozóm. Egy munkatársammal mentem. Judit egy olyan gondolkodó elsős joghallgató, aki nem fogad "csak úgy" el dolgokat. Sőt! Amit csak lehet megkérdőjelez: Isten igazságossága, szeretete érthetetlen volt számára, mert beteg gyerekek születnek vagy betegek lesznek és meghalnak. Mindenre a bizonyítékokat kereste: Jézus, Isten, Biblia. Másfél órán keresztül folyt a beszélgetés, bármit mondtunk, nem volt számára elfogadható. Életem legnehezebb beszélgetése volt. Amíg egyikünk beszélt, másikunk imádkozott...kértük a Lélek erejét. Nem tudtam, mire megy ki a beszélgetés: azt hiszi hogy "vakhívők" vagyunk és a gyenge pontunkat keresi, vagy csak ilyen furcsán jön ki az érdeklődése. Végül adtunk odaadtuk neki a Josh McDowell: Több mint ács c. könyvét (Jézus istenségének és a Biblia hitelességének bizonyítékairól). Beszéletés után még küldtem egy emailt, melyben elhívtam egy következő találkozóra, bevallom, remény nélkül. A következő választ kaptam: "Igen van kedvem! Azon töprengtem, hogy hogyan kérhetnék még tőletek találkozót...De így akkor nem kell... A könyv felénél tartok...nagyon érdekes...de erről majd előben, s ha befejeztem. Holnap nem jó mert akkor megint olyan kapkodós lesz mint múlthéten. Szerda?" Hááát, ilyen Isten!!! Jövő héten találkozunk, valószínű kedden! Imádkozzatok, hogy Isten vigye végbe Juditban, amit elkezdett!
J
2008. március 26., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése