Speak Out 2008

Minden nyáron egy hónapot töltünk második otthonunkban, Keszthelyen. A FÉK már több éve szervez itt evangelizáló jellegű angoltábort. 100 önkéntes amerikai és magyar diák költözik egy hónapra Keszthelyre, hogy a nyaruk egy részét Isten és a diáktársaik jobb megismerésének szenteljék. Csodálatos dolog együtt szolgálni, leküzdve a nyelvi és személyiségbeli akadályokat, együtt dicsőíteni Istent, Aki miatt a tábor létrejöhetett. Csodálatos, ahogy ez a Krisztusban való egységet a táborozók is észreveszik.
Az első hét a felkészülésről szól. Az önkéntesek megismerik egymást, tréningeken vesznek részt, megkapják feladatukat. Mindezt rendszeres ima és dicsőítő alkalmak kísérik. Két tábor van egymás mellett párhuzamosan: az önkénteseket bibliatanulmányozó csoportokba osztják be, ahol átmennek egy 4 részes anyagon(hetente 1 rész), mely Isten dicsőségének fontosságáról, és Krisztusban való átformálódásunk három fontos összetevőjéről szól: új szövetség, új identitás, új természet. A csoportvezetők rendszeres képzést kapnak, ahol átbeszélik a leckéket, és azt, hogy tudják hatékonyan átadni. A csoport együtt csodálkozik rá alapigazságokra, amik elengedhetetlenek a növekedéshez. A csoporton belül párban vannak az emberek, ők hetente találkoznak, és átbeszélik a küzdelmeiket és örömeiket, együtt imádkoznak. Az amerikai önkéntesek több időt töltenek a táborozókkal: minden amerikainak van egy „tutor” csoportja 4-5diák, akikkel minden délutánt együtt töltenek, gyakorolják az angol társalgást, és beszélgetnek Istenről. A táborozók sokfélék: vannak ateisták, vallásosak, hívők. Ebben az évben a három táborhét alatt majdnem 300 táborozó vett részt, ami rekordnak számít az előző évekhez képest. Több volt a visszatérő résztvevő. A különböző hátterekből jött emberek máshogy értelmezték, amit kaptak: volt akinek „sok(k)” volt az üzenet, más még napokon át hallgatta volna a bizonyságtételeket. Egy dologban egyetértettek: van itt egy olyan öröm az emberekben, amit máshol nem tapasztaltak, és hogy „lehet a vallásról normálisan beszélgetni”. A hívő táborozók és magyar önkéntesek a „tutor time” alatt Keszthely belvárosában és a mólón beszélgettek diákokkal Istenről. Több módszert használtak: kérdőívet, soularium-ot, mindezt szeretettel és egyénre szabottan. A fogadtatás várakozáson felüli volt. Persze voltak akik nem nyitottak, de a fiatalok többsége elgondolkozott a hallottakon, vagy hozott egy döntést Krisztus mellett. Az utóbbiak egy része már át is ment az első kereszténység alapjait taglaló továbbvezetésen. Esténként mindenféle vicces játékot játszottunk, itt készült a legtöbb fénykép, amit ti is megnézhettek! Nagyon hálás a szívem Istennek, hogy újra megmutatta magát, láthattuk a dicsőségét!