Pár órája, hogy véget ért a kerekasztal beszélgetés a Jogi karon. Nagyon hálásak vagyunk Istennek! Nagy dolog volt látni együtt a Diákkört és a FÉK-et, ahogy mindenki hűségesen végzi az egyénileg vállalt feladatát, és az eredményt pedig Istenre bízzák. Azért (is) imádkoztunk, hogy a kerekasztal vendégei bátran beszéljenek hitükről, és ez megtörtént. Tüzes szívű, másokért tenni akaró ügyvédeket hallhattunk. Megismerhettük az egykori MEKDSZ Bibliakört alapító, jelenleg egyetemi tanárnőt, és egy tanár urat, aki nyíltan felvállalta a többiekétől kicsit eltérő véleményét. Azt mondta, hogy Ő nem beszél nyíltan a hitéről, de a városmisszió elindított benne valamit. Az előadás alatt látszott, ahogy változik a hitről való gondolkodása, és a végén megjegyezte, hogy több dolgot feljegyzett magának, amin elgondolkozik! A beszélgetés közvetlen volt. Egy életszagú, a hétköznapokban megélt keresztény életformát közvetített, és elegendő volt a humor is. Isten jelenléte nyilvánvaló volt. A közönségben 18 új résztvevő, köztük egy egyetemi tanár is volt. Az előadás végén kiosztott visszajelző kártyákból az derült ki, hogy mindenki élvezte az estét. Néhány kiemelt megjegyzés: "érdekes volt, és gyakorlatias", "érzem, oka volt hogy eljöttem", "sok kérdésemre kaptam választ", "nem volt erőltetett", stb.
Adjunk együtt hálát Istennek, mert az est egy lehetőség volt arra, hogy párbeszédet teremtsünk a tanárok és hallgatók között a kereszténységről – ami az egyetemen nagyon ritka – és mert hallhattak egy igazi és gyakorlatias kereszténységről, jogászoktól.
Imádkozzunk, hogy a résztvevők elgondolkozzanak Istenről és, hogy a mai estén keresztül Isten Lelke beszélgetést és érdeklődést indítson el az ELTE jogi karán!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése